2011. július 18., hétfő

Kimonóban Kiotóban

Az elmúlt másfél napba annyi programot sikerült besűríteni, ami normálisan egy hétre is sok lenne. A feladat: bejárni Kiotó nevezetességeit ( csak UNESCO-világörökségből van vagy tizennégy). Nyilván lehetetlen, de ahogy Lázló mondta ( a gyaloglás tizedik órájában, amikor engedélyeztünk magunknak egy negyed órás pihenőt): „Kiotó kemény, de nekünk keményebbnek kell lenni!” Tehát nem adtuk fel, vasárnap reggel 8.00-tól este 23.00-ig talpon voltunk, és büszkén mondhatom, hogy sikerült megnézni a város kábé egynegyedétJ Na nem ám, a legfontosabb dolgokat szerintem azért láttuk. Nekem legjobban az Arany Palota tetszett ( kép mellékelve, a szó itt is felesleges ), illetve a Sanjusangendo, az ezer Buddha temploma. Itt nem lehetett fényképezni, akit érdekel, majd mutatok képeslapotJ Ez arról híres, hogy egy hosszú csarnokban, 10 sorban, összesen ezer, embernagyságú Buddha-szobor áll, aprólékosan kifaragva, mindegyikük más-más arccal ( láttam, tényleg nem egyformák!). Ez 70 művész munkája volt. Előttük áll a Villám és a Szél isteneinek szobra, illetve 28 őrző szobra. A fő attrakció azonban a csarnok közepén ülő 11 méter magas Buddha-szobor. Lélegzetelállító látvány, kicsit olyan mint egy bizarr, aranyszínű hadsereg, középen a hadvezérrel.

 A sogun varanak bejarata

Az Arany Palota ( Kinkoku-ji), szerintem a leggyonyorubb epulet Kiotoban

A sogun kertje


Szokvanyos utkeresztezodes Kiotoban:) az atlosan futo zebrak nagyon praktikusak!











Július 1-től 29-ig Kiotóban tartják a Gion Matsuri-t, azaz a Gion fesztivált. Gion egy negyed Kiotóban ( „örömnegyed”), ugyanis ez a gésák „főhadiszállása”. Manapság már nagyon kevés igazi gésa van, és ritkán látni őket…Volt olyan óóóóriási szerencsénk, hogy nekünk sikerült!!! Ugyanis a fesztivál után ( részleteket később), este 9 körül még visszamentünk Lázlóval Gionba, és belevetettük magunkat az éjszakábaJ Élveztük egy kicsit a fesztiváli forgatagot, meg sétálgattunk, fényképezgettünk. Gion tele van szűk utcácskákkal, és éppen egy ilyenbe kanyarodtunk be, amikor a piros lámpánál, közvetlenül előttünk, megállt egy taxi, melyben a sofőr mellett egy igazi gésa ült. Az arca teljesen fehérre volt festve, csakúgy mint a nyaka. Olyan volt az arca, mint egy szobor, tökéletesen sima, de semmi érzelem nem látszott rajta, talán csak egy kicsit szomorú volt. Lázló már épp emelte a fényképezőgépét, de a taxisofőr észrevett minket, és szólt a gésának. Ő ránk sem nézett, csak eltakarta az arcát. Így gondoltuk, illetlenség lenne lefényképezni, ha nem akarja. És a lámpa zöldre váltott, ők pedig elhajtottak, Gion titokzatos belseje felé.

És hogy miért kimonóban Kiotóban? Nos, a fesztivál végén kiárusították a kimonókat, és muszáj volt vennem egyet, mert olyan gyönyörűek! Nagy szerencsénk volt, valószínűleg egy kölcsönző adta el őket, mert újonnan 70.000 forintnál kezdődik egy kimonó…Gondoltam, ha már itt vagyunk, fel is próbálom ( a nők többsége díszes kimonót öltött az ünnep alkalmából ). Az eladó néni tíz percig öltöztetett, de megérte! Amúgy nem túl kényelmes viselet, nehéz és meleg, illetve alig lehet benne járni. De annyira „japánul” éreztem magam benne, hogy végigtipegtem Gion főutcáján, és egy csomó fényképet csináltunk fesztiválozó random emberkékkel. Nem tudjuk pontosan,mit ünnepelnek, de július 18-a munkaszüneti nap volt, ez az úgynevezett Marine Day, azaz a Tenger Ünnepe. Állítólag azért van július közepén, hogy az emberek a tengerre gondolva jobban elviseljék a meleget…hát akármilyen erősen gondoltunk a tengerre, attól még ugyanúgy izzadtunk a tűző napon. Különböző fesztiváli étkeket is kínáltak a bódékban, én például megkóstoltam az okonomiaki-t, ami a japán pizza, csak kisebb, és persze szinte mindig tenger gyümölcsei a feltétJ Szóval miután megsült, rátekerik két pálcikára, és jó étvágyat!

Eléggé elfáradtunk, úgyhogy most nem is tudok nagyon többet írni, megint csak a képekre és rátok hagyom a dolgotJ Holnap reggel kezdünk a plasztikai sebészeten, ők nagyon jófejek, ugye már találkoztunk velük egy vacsora keretében. Sosem voltam még plasztikai műtéten, úgyhogy ég bennem a tudásvágy! :)




Ok szerepeltek a fesztivalon, itt mar egesz jo volt a hangulat:)

Ilyen feldiszitett kocsibol volt 32 darab

Kislany apukaja nyakaban, az unneplo tomeg kellos kozepen

1 megjegyzés: